Felmerül a kérdés, miért esik egyáltalán szó az utánkeresésről? Hiszen, aki vadászjeggyel rendelkezik, tisztában van vele, hogy sebzés esetén a kutya és vezetője megkeresik azt a vadat, amely a lövés után nem rogyott tűzben. Sajnos, ez egy olyan része a vadgazdálkodásnak, ahol az elmélet sok esetben nem találkozik a gyakorlattal. Arról nem is beszélve, hogy hol tart az utánkereső kutyák, vezetőik és egyáltalán a szakma megbecsültsége a vadásztársadalmon belül és kívül?

Az Országos Magyar Vadászkamara – ezúttal a Bakonyerdő Zrt.-vel közösen – idén is megszervezi a hivatásos vadászok országos szakmai versenyét. A verseny június 16-án és 17-én lesz a gyenesdiási lőtéren, illetve a Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskolában.

Egy vadon élő norvégiai rénszarvasnál diagnosztizálták a krónikus sorvadásos betegséget (CWD) idén áprilisban. A CWD elsősorban szarvasokat, vapitiket (Cervus canadensis) és jávorszarvasokat (Alces alces) betegít meg, és eddig kizárólag Észak-Amerikában és Dél-Koreában fordult elő, most azonban Európában is felütötte fejét a kór. A kutatók szerint az egyik kulcskérdés most az, hogy elszigetelt esetről van-e szó, vagy a fertőzés szétterjedt az öreg kontinensen, csak eddig senki nem vette észre?

Május végétől június végéig tilos a vadászat, ugyanis ebben az időszakban van a szarvasok és az őzek ellésének ideje és a nyírfajdok tojás lerakása, amelyek még a veszélyeztetett fajok listáján is szerepelnek.

Idén szeptemberben, immár hatodik alkalommal kezdődik meg a levelező rendszerű, három szemeszteren keresztül tartó, felsőfokú vadgazdálkodási végzettséget adó Vadgazdálkodási igazgatási szakmérnökök és szakirányítók, alap- és mesterszintű képzése Sopronban, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán.