A 2022-es aszály óta az alföldi őzállomány nagymértékű csökkenése súlyos problémákat okoz, ám a jelenség pontos okait egyelőre nem tudjuk – mondta Hrabovszki János a hirado.hu-nak. A vadgazdálkodási szakember szerint az elmúlt évek tapasztalatai alapján a szaporulatban mutatkoznak gondok, azonban nem lehet tudni, hogy ez a suták meddőségére, az embriók állapotára, vagy bármi másra vezethető-e vissza. „Az aszály óta szinte folyamatosan veszítjük el az utánpótlást, konkrétan 2022 nyarán szinte az egész gidaállomány eltűnt.” Azóta folytatódik a hanyatlás, a 2023-as évet követően az idei évben is továbbcsökkent a populáció.

A probléma nem csupán Magyarországot érinti, hanem a teljes alföldi régiót, sőt, még Romániában is tapasztalják az őzállomány csökkenését. Több vármegyében, például Csongrádban és Hajdú-Biharban az őzállomány 30–50 százaléka tűnt el mindössze három év leforgása alatt. Míg korábban nem volt példa ilyen mértékű visszaesésre, Hrabovszki emlékeztetett arra, hogy 70-80 évvel ezelőtt még szinte alig volt őz az Alföldön, majd a számukra egyre szimpatikusabb körülmények miatt elszaporodtak, és lehetővé vált a gazdaságos vadászatuk.

Az őz a legfontosabb nagyvad az Alföldön, amely jelentős bevételt biztosít a vadásztársaságoknak.

„Mi ebből élünk, mint vadászok, emellett pedig jelentős turisztikai bevételt is hoz a térségnek”

– hangsúlyozta Hrabovszki. „Az őz rendkívül keresett vadászati célpont, hiszen nappali időszakban vadászható, és a nyári turistaszezonban sok külföldi is ellátogat Magyarországra őzvadászat céljából, akik gyakran családtagjaikkal érkeznek, és hosszabb időt töltenek az országban” – tette hozzá.

Egy őzbak értéke százezer és hárommillió forint között mozog, ami tovább növeli a gazdasági jelentőségét. A súlyos állománycsökkenés azonban arra késztette a vadásztársaságokat, hogy visszafogják az aktivitásukat, hogy megőrizzék az állományt.

Míg korábban évente körülbelül 4300 őzbakot ejtettek el, idén mindössze 3000 példány szerepel a vadászati kvótában.

A vadállomány védelme érdekében a Hrabovszki János úgy véli, elengedhetetlen a jó minőségű szálastakarmány biztosítása az őzek számára. Kiemelte, hogy a téli időszakban ez létfontosságú, mivel az őz így tud jól áttelelni, és így születhetnek meg jó kondícióban az őzgidák. A toxinos takarmányok, például a gombás fertőzésű kukorica, komoly kockázatot jelent a szaporulat szempontjából, hiszen az ilyen élelmiszer az embrió fejlődésére is hatással lehet. Emellett a vadászoknak és gazdálkodóknak a nyári időszakban sok vízforrást kell biztosítaniuk, hogy támogassák az állomány fennmaradását. „Ennél többet vadon élő állatok esetében nem tehetünk” – mondta Hrabovszki.

A Békés vármegyei vadászszövetség elnöke szerint az őzállomány csökkenéséhez hozzájárulhatnak a ragadozók is, különösen a sakálok, amelyek száma évről évre emelkedik az országban. Békés vármegyében négy-öt évvel ezelőtt még évente mindössze 200 sakált ejtettek el, mára ez a szám meghaladja a 800-at.

A sakálok veszélyt jelentenek az újonnan született gidákra, hiszen szaglás alapján hamar rájuk találnak, és ha tudják, el is fogyasztják őket, azonban Hrabovszki szerint nem ez jelenti a legfőbb problémát.

„A növénytermesztők intenzív gazdálkodása miatt a sakáloknak nincs meg az az állandó élettere, hogy olyan nagy létszámban jelen lehessenek, tehát nem csak ez okozza az őzek számának csökkenését, valami más komoly baj van a háttérben, amit még pillanatnyilag nem ismerünk” – tette hozzá.

Földvári Attila a hirado.hu-nak elmondta, hazánk mezőgazdasági szerkezete, a nagy táblás művelés térnyerése is hozzájárult az apróvadfajok, mint például a fácán, a szürke fogoly, a mezei nyúl állományának hanyatlásához, hiszen az intenzív művelés miatt a vadállatok számára kevesebb élőhely marad. Ezzel szemben a nagyvadfajok, például a gímszarvas állománya az elmúlt évtizedekben növekedett, ami miatt az esetükben több régióban nagyobb mértékű vadászati nyomásra van szükség.

„A vadgazdálkodás hosszú távú tervezés alapján működik: a vadgazdálkodási üzemterv húszéves időszakokra vetítve (a mostani 2017-től 2037-ig tart) határozza meg az egyes vadfajok kívánatos állományát, amit éves elejtési tervek váltanak aprópénzre, figyelembe véve a populációs viszonyokat és az ágazati célokat”

– mondta Földvári. Az éves tervek figyelembe veszik az aktuális körülményeket, ha például fertőző betegség ütné fel a fejét, amint az a vaddisznóknál is történt 2018-ban az afrikai sertéspestis megjelenésével. „A sertéspestis megfékezésére csak az jelenthetett megoldást, ha a populáció nagy részét elejtjük, így ezt meg is tettük” – fejtette ki Földvári, majd hozzátette, hogy Békés vármegyében a következő évek elejtési tervei is alacsonyabbak lehetnek, hogy megakadályozzák az őzállomány további csökkenését, amíg annak pontos okait nem sikerül feltárni és orvosolni.