Kassel városában a mosómedvék elszaporodása komoly problémákat okoz a helyi lakosok számára. A kis állatok, amelyek az 1930-as években kerültek Németországba, mostanra már az ország több területén, valamint Franciaországban és Belgiumban is jelen vannak.
A mosómedvék története Németországban az 1930-as évekig nyúlik vissza, amikor Hermann Göring, a náci titkosrendőrség (Gestapo) alapítója hozta be őket az országba, és a bundájuk miatt kezdték szaporítani őket. Az állatok közül számos példány a II. világháború alatt szökött meg a Berlin környéki mosómedvefarmokról, míg más egyedeket szándékosan engedtek szabadon.
A második világháború utáni időszakra a mosómedvék elszabadultak, és azóta hatalmas populációra tettek szert, amely időről időre problémát okoz a német városokban – többek közt Kasselben is.
A helyi városvezetés mostanra már elismerte, hogy a mosómedvéket nem lehet teljes mértékben kiirtani, csak minimalizálni lehet a lakosok és a mosómedvék közötti problémákat.
A város lakóinak azt tanácsolják, hogy házaikat tegyék „mosómedve-biztossá”, hiszen az állatok jelentős károkat okozhatnak. A mosómedvék ugyanis megrongálják a házakat, és gyakran élelmet, sőt italokat is eltulajdonítanak, így a lakosok jelentős anyagi veszteségeket szenvednek el.
Az állatokról több felvétel is napvilágot látott a közösségi médiában az utóbbi időben.
Súlyosan megsérült egy erdész Romániában az Arges megyei Stanesti település térségében vasárnap reggel, miután medve támadt rá – közölte a News.ro hírportál.
A klímaváltozás hatására rohamosan terjedő kórokozók és károsítók, valamint az inváziós fafajok az erdők természetes egyensúlyát veszélyeztetik – közölte a Budai-hegységben mintegy 9153 hektárnyi területen gazdálkodó Pilisi Parkerdő Zrt.
Bizakodóbbak az előző évekhez képest a vadászok Békés vármegyében - mondta hétfőn az MTI-nek az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének elnökhelyettese.
A vadászat évszázadokon keresztül a túlélésről, az önfenntartásról és a közösségi hagyományokról szólt. Az utóbbi évtizedekben azonban a vadászat társadalmi megítélése jelentősen megváltozott. Egyesek szerint felesleges, mások szerint elengedhetetlen a
Jövő tavasszal, május 14-16. között rendezik meg az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat, amelyet az idén a ragadós száj- és körömfájás járvány miatt kellett törölni - tájékoztatták a szervezők szerdán
A Hortobágyról telepítenek vissza Przewalski-vadlovakat Kazahsztánba, az Altin Dala rezervátumba június folyamán - jelentették be a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Fővárosi Állat- és Növénykert közös sajtótájékoztatóján szerdán Budapesten.