A WWF Magyarország közleménye szerint ezek az eredmények jelentősen hozzájárulhatnak az erdők kezelésének hatékony, természetvédelmi szempontú fejlesztéséhez.

A fafajösszetétel mellett az erdők szerkezete, a holtfa mennyisége, a különleges igényű fajok szempontjából fontos úgynevezett mikroélőhelyek (például odúk), idegenhonos növényfajok, az újulat és a vadhatás egyaránt a vizsgálat tárgyát képezték. Az erdők részletes felmérése mellett ugyanezeken a területeken a madár- és denevérfajok előfordulását vizsgálták, sőt a rovarvilág jellemzőbb tagjainak elterjedéséről is aktuális információkat gyűjtöttek.

A madárfajok köréből kiemelten fontos volt az erdőhöz leginkább kötődő harkály- és légykapó fajok vizsgálata, miközben olyan ritkaságok előfordulását is sikerült pontosítani, mint amilyen az uráli bagoly.

A felmérések mellett különleges természetvédelmi beruházások történtek az erdőlakó denevérek megóvása érdekében: denevérbarát épület-átalakításokra, barlangi élőhelyek és itatóhelyek kialakítására, védelmére, továbbá mesterséges odútelepek megépítésére került sor.

A közlemény idézte Füri Andrást, a Duna-Ipoly Nemzetipark-igazgatóság igazgatóját, aki elmondta, a hazai nemzeti parkok számára olyan nagy jelentőségű erdőkutatási és kutatás-módszertani pályázat zajlott, amelyre eddig nem volt példa. Nagy kihívás volt a főpályázói szerep, hiszen ebben a pályázatban saját vállalásaik teljesítése mellett számos partner munkáját is össze kellett hangolniuk.