A keszthelyi Vadászati Múzeumban számos tárgyi emlék található, amely arról árulkodik, hogy a gímszarvasok már régóta kultúránk részét képezik, és őshonosak hazánk erdeiben.

Tóth Csaba a Vadászati Múzeum igazgatója a Kék bolygó című műsorban kifejtette, a gímszarvas kultusza a szkíta szarvastól végigkíséri a magyarság történetét, Magyarországon és Európában mindig is őshonos fajnak tekinthető.

Hazánk legrégebbi gímszarvaslelete a közel egymillió éves, de került elő 8000 éves gímszarvasagancs például a Kőrös folyó medréből is.

Magyarországon három szarvasfaj él: a gímszarvas, a dámszarvas és az őz

A gímszarvas mind közül kitűnik, a legnagyobb testű kérődző vadfaj Magyarországon. Nőstényét tehénnek, szaporítás előtt ünőnek, szaporulatát bika- vagy ünőborjúnak, hímjét pedig bikának nevezik. Szőrzete télen szürkésbarna, nyáron vörösesbarna. A tavasszal született borjak szőrzete vörösesbarna, sárgásfehér pettyekkel.

A szarvasbikák agancsa sok mindenről mesél a hozzáértőknek. A Szilágyi Zsolt a Budakeszi Vadaspark szakembere szerint városi legenda csupán, hogyha az ágak számát megnézzük, az utal a bika életkorára. Ebből csupán annyi igaz, hogy az agancs mérete a korral változik. Tehát a fiatal bikáknak kisebb, a középkorúaknak nagyobb, az idősebbeknek azonban megint kisebb agancsuk van. Az agancsméret egészségi állapotukat, erejüket tárja fel. Egy nagy bikának az adott évben kisebb agancsa lesz, ha megsérül vagy nem talál elég táplálékot magának – magyarázza Szilágyi Zsolt.

Magyarország gímszarvas nagyhatalom

A Természetvédelmi Világszövetség a gímszarvas fajt nem nyilvánította veszélyeztetett fajnak, de egyes alfajok súlyosan vagy mérsékelten veszélyeztetettek. A kedvező életkörülmények és az eredményes vadgazdálkodás miatt mondhatni, hogy hazánk gímszarvas nagyhatalom.

A hatvanas-hetvenes években tetőzött hazánk nagyvadállománya, erre az időre mondhatjuk, hogy vadászati világhatalommá váltunk.

A dél-dunántúli területeken található jelentős szarvasállomány, ahol 1996-ban a hazai állomány fele, mintegy 30 000 szarvas élt. A minőséget jelzi az évente ott elejtett 150–180 aranyérmes bika is. A legtöbb példány a Dunától nyugatra él, Zala, Somogy, Tolna és Baranya megyében.

Tóth Csaba szerint a vadászat, a vadgazdálkodás nagyon fontos szegmense a mezőgazdaságnak, a megnövekedett nagyvadállományt kézben kell tartani, hiszen komoly károkat okozhat a mező- és erdőgazdaságban.