A családtagként tartott kutyák némelyike ugyan ezt a szerepet is betöltheti, de mellette részt vehet olyan munkafolyamatokban is, amellyel segíti az embert. A kutya gyors, kisebb testű az embernél, a szaglása és látása is sokkal jobb. Ezek azt eredményezik, hogy hatékonyan tudnak minket segíteni életünkben és munkánkban is.

Amikor az ember háziasította a kutyát, akkor együtt vadásztak, és ennek ma sem kell másként lennie. Vadászatok során ma is ugyanúgy felhasználják a vadászkutyák kiváló képességeit. A vadászkutya fajták közül mi magyarok büszkék vagyunk a vizslára, hiszen hungarikumként is nyilvántartjuk. A vizsla tehát igazi magyar kutya és igencsak kedvelt fajta is. Igazi vadászkutya, amelyet arra tenyésztettek ki, hogy együttműködjön a vadásszal, az emberrel, de ennek ellenére jól tud alkalmazkodni a városi élethez is.

A vizsla energikus kutya, így csak olyanoknak való, akik legalább napi két órát tudnak kedvencükre szánni. Ez pedig nem csak óvatos sétát jelent, hanem aktív foglalkozást igényel, mert nagyon energikus állatok.

A vizsla végleges formája a XIX. század vége felé alakult ki igazán, hiszen a kopókból tenyésztették ki, akiknek ősét pedig még a honfoglaló magyarok hoztak magukkal erre a földre. A kopók és a törökök vadászkutyáinak keveredéséből jött létre a vizsla. A mai vizsla állomány sem teljesen egységes, mert a vizslák tenyésztése során nemcsak kopó vér érvényesülhet, hanem a pontintert és az ír szettert is bevonták. A változatosság ezért még ma is jelen van, de a rövidszőrű magyar vizsla, mint önálló faj 1935 óta létezik. A drótszűrő vizsla egy fiatalabb változat, amely jóval később jelent meg és önálló fajtának 1966 óta számít.

A második világháborút mindkét fajtát nagyon megtizedelte, de a magyar vadászok körében a mai napig a vizsla a legkedveltebb segítség. Kivált apróvadas vadászatokon használják ki jelzési, keresési, behozási tudásukat.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!