A forgalomba hozatalra szánt valamennyi elejtett nagyvad csonkítatlan testét - trófeás vad esetében nem minősül csonkításnak a trófea eltávolítása - zsigereivel együtt, egy képesített vadhúsvizsgálónak, vagy egy hatósági állatorvosnak vagy egy magán-állatorvosnak az elejtést követően haladéktalanul meg kell vizsgálnia.
Az elejtett vagy levágott nagyvad hús vizsgálatának szempontjai
1. A vad elejtését követő előírások:
az elejtő vadász köteles haladéktalanul felnyitni a testüregeket (mellüreg, hasüreg);
az állati testet a teljes zsigerekkel megtekinteni annak megállapítása céljából, hogy az egészséges-e vagy elváltozása észlelhető;
a vadat az azonosítható szervekkel együtt, minden esetben be kell mutatnia a képesített vadhúsvizsgálónak;
a képesített vadhúsvizsgáló, ha elváltozást észlel, köteles a hatósági állatorvost értesíteni, aki dönt a vad fogyasztásra való alkalmasságról;
ha a képesített vadhúsvizsgáló nem észlel elváltozást, a belsőségekből mintát vesz, és azt (molinó zacskóban) rögzíti a testhez, továbbá kiállítja a vadhúskísérő jegyet.
A fentiek elvégzése után a vadat azonnal vadbegyűjtő helyre vagy vadhúsfeldolgozó üzembe kell szállítani
(4) A nagyvad jelölésére szolgáló vadkísérő jegyet az állomás adja ki, külön jogszabályban meghatározott díj fizetése ellenében. A vadkísérő jegyet az elejtő vadász, illetve vadászatra jogosult és a képesített vadhúsvizsgáló tölti ki. Az elejtő vadász, illetve vadászatra jogosult a 4. számú melléklet szerinti kísérőjegy 1. oldalán igazolja, hogy a vad élő állapotban és zsigerelése után rendellenességet, elváltozást nem mutatott. Ha rendellenességet, illetve elváltozást észlelnek, a vadász vagy a vadászatra jogosult köteles a 3. § (2) bekezdése szerint eljárni és a hatósági állatorvosnak a teljes vadtestet a mellkasi belső szervekkel, valamint vesékkel, májjal, májkapui nyirokcsomóval és a léppel együtt bemutatni.
(6) A vadhúsvizsgáló megvizsgálja a testet és belsőségeit, és a kísérőjegy 2. oldalán igazolja, hogy a vad rendellenességet, elváltozást nem mutat, továbbá a belsőségekből vett mintát (molinó zacskóban) rögzíti a testhez. Ha a vadhúsvizsgáló elváltozást észlel, köteles a 3. § (2) bekezdés szerint eljárni és a hatósági állatorvosnak a teljes vadtestet bemutatni. A vadtestet az elejtést követő 12 órán belül hűtőbe kell szállítani.
Adódhat úgy, hogy a lövéstől számított három órán túl találjuk csak meg az elejtett vadat, vagy akár 1224 óra elteltével. Ebben az esetben minden kétséget kizáró döntés hiányában a vad szintén kobzásra kerülhet.
1. Fogyasztásra alkalmatlan az egész állati test a következő esetekben (is):
1.4. előrehaladott bomlás,
1.8. a nagyvad testének késedelmes megnyitása vagy nem kielégítő szellőztetettsége folytán létrejött állomány-, szag-, színrendellenesség,
1.10. súlyos fokú, mélyre terjedő, el nem távolítható szennyezettség (bélsár, avar),
A vizsgáló állatorvos köteles elrendelni minden ilyen vadhús elkobzását.
A lágylövött vagy gyomrozott vadnál különösen fennállnak ezek a veszélyek. Fokozottan pedig akkor, ha a gyomron lőtt nagyvadat túl későn találjuk meg, és nem állapítható meg az elejtés pontos ideje. A hasüregben, a nyálkahártyán keresztül minden kétséget kizárólag megindul a szervezet további részeibe a toxikus anyag felszívódása. Ezt a vadat jobb nem megtalálni, mert úgyis elkobzásra kerül.
