A nálunk szerencsésebb éghajlaton vadászóknak nem kell különösebb gondot fordítaniuk az oxidálódásra, hiszen nincs mitől rozsdásodjon a fegyver, ugyanakkor például a porral és a homokkal meg kell küzdeniük, ami szintén problémát jelenthet egy finom szerkezet működésében.

Legyen kéznél fegyverolaj

Az eső,  mint minden fémből készült tárgynak, így a puskának is nagy ellensége. Ha szeretnénk minél hosszabb élettartamot bíztosítani a fegyvernek, óvjuk a nedvességtől. A fát a pórusok lezárása után olajjal kezelik, így ez nedvességállónak tekinthető. A fém részek azonban rozsdásodni fognak eső után. Hogyan előzhetjük meg?

Vegyük ki a csövet az ágyazásból, és az összes olyan felületét, mely a fával érintkezik átkenjük vékonyan hőálló gépzsírral. Ne hagyjuk ki a csőszakállat sem. Kenjük be a csőrögzítő csavarokat és csapokat is – vagyis minden olyan alkatrészt, melyet általában nem szerelünk ki a fegyverből minden tisztítás alkalmával.

Legyen nálunk mindig két darab száraz rongy és fegyver olaj is. Esős nap után húzzuk ki a csövet olajos tapasszal, és töröljük át száraz ronggyal a fegyvert, majd azt is olajozzuk le. Csak az így kezelt fegyvert tegyük vissza a tokba, ha nem szeretnénk, hogy puskánk idő előtt rozsdavirágokat teremjen.

A könnyen oldható tokok

A jobb vadászboltokban kaphatunk olyan huzatokat, amelyek másodpercek alatt a puskára helyezhetőek s azonnal el is távolíthatóak. Használatuk nem olyan macerás, mint a fegyvertáskáé és rapid segítséget jelentenek az olyan esetekre, amikor szakadni kezd az eső, de az ember nem akar zörögni és szerencsétlenkedni a tokkal. És persze a vad sem várja meg, hogy megint kicsomagoljunk...

Minden vadásznak megvan a saját praktikája, néha érdemes ezekről is eszmét cserélni, hiszen hallhatunk újdonságokat, és sokszor a legegyszerűbb trükkök a leghatásosabbak.