Krúdy Gyula is emlegeti a vadnyúlpörköltet több helyütt is, sőt, még híres szakácskönyvében is ír róla, bár ő egy másik receptet említ, egy bonyolultabbat, mely bár biztosan kiváló, azért nem árt, ha olyan kéz munkája, amelyben évtizedek fortélyai rejlenek a nyúl megfelelő elkészítésével kapcsolatosan.

A mi receptünket ellenben bárki elkészítheti, aki akár csak egy kis affinitást érez a gasztronómia gyakorlati megvalósításai terén, bár most nem az ebéd jóízű elköltésére gondolunk. Na jó, azért persze arra is...

A fiatal vadnyúl combjára,vagy lapockájára lesz szükségünk, illetve némi vöröshagymára, őrült nemes paprikára, két paradicsomra, két finom zöldpaprikára, három gerezd fokhagymára, két répára, egy kis olajra, egy kis pohár tejfölre, lisztre és erős, vagy édes paprikakrémre.

A húst, meghagyva a csontos részeket is, három centis darabokra vágjuk, majd leitatjuk róla a vizet. Ha lapocka, vagy comb áll rendelkezésünkre, azokat elég a forgóknál elválasztani.

Ha már üveges a hagyma, jöhet a nyúl, kevés sóval és indulhat a pirítás! Aztán vegyük le a tűzről, tegyük hozzá a pirospaprikát és három kanál vizet, majd mehet vissza a tűzre két pecre. Ha így is pirolt egy kicsit, öntsünk hozzá még vizet, úgy három decivel, és hagyjuk főni lassú tűzön.

Tíz perc múlva jöhetnek a feldarabolt zöldségek, aztán a fedő, s olvasgassuk egy kicsit a vadászújságot, úgy másfél óra hosszáig. A nyúl addig vidáman összebarátkozik a hozzáadott finomságokkal és szépen megpuhul.

Ha kész a hús, vegyük ki, levét sűrítsük a tejfölben finomra kevert liszttel, adjuk hozzá ízlés szerint a paprikakrémet (ami persze akkor a legjobb, ha előzőleg mi magunk készítettük), tegyük bele ismét a húst és rottyantsuk meg!

Tálaljuk galuskával, vagy főtt burgonyával!

A vörösborokat ezúttal hagyjuk a pincében! A jó vadnyúlhoz azonban kifejezetten dukál egy pohár chardonnay.

Forrás, kép forrása: vadaszujsag.hu