A balatoni önkormányzatokat tömörítő szövetség elnöke közölte, a napokban továbbították a levelüket Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek. Kifejtette, országos szintű problémáról van szó, amely a kiemelt üdülőkörzetben azért jelentkezik hatványozottabban, mert vízparti, természet-közeli településekről van szó, ahol a belterületek is kedvező életteret nyújthatnak a vadon élő állatoknak. A lakott területekre bejáró vadak az esetenkénti tetemes vadkárokon kívül veszélyhelyzeteket teremthetnek, riadalmat okoznak, illetve egészségügyi kockázatot is jelenthetnek.
"Mivel a panaszok száma folyamatosan nő, a probléma kezelése nem tűr halasztást" - fogalmazott a BSz elnöke. Megoldást keresve a szervezet szakmai fórumokat szervezett az elmúlt két hónapban a Balaton körül. Meghívták az érintett település vezetőin túl az illetékes hatóságokat, vadásztársaságokat, a vadászkamarát, valamint a témával foglalkozó szakembereket, kutatókat is.
Balassa Balázs elmondta, egyértelművé vált, hogy több mindent lehet tenni a helyzet javításáért, de a legfontosabb lenne a belterületi vadgazdálkodás jogi hátterének megteremtése, illetve a belterületeken felbukkanó vad tulajdonviszonyának meghatározása. A jogszabályi gondok közt említette, hogy a polgári törvénykönyv szerint a belterületi vadkárok megtérítésére az a vadásztársaság kötelezhető, amelynek a területéről a vad a településre tévedt, ez azonban sokszor nem egyértelmű, és nem bizonyítható.
A lakott területekre tévedt vadak kezelése azért is nehézkes, mert a vadászatra jogosultak csak a számukra kijelölt vadászterületen gazdálkodhatnak, amelyeknek nem részei a belterületek, a lakott területeken elejtett, befogott vadak elszállítása pedig lopásnak számít.
Veszélyhelyzet kezelésére van lehetőség egyedi kilövési engedélyek kiadására, de BSz állásfoglalása szerint ez túl veszélyes megoldás lakott területeken. Az új szolgálat segítene abban is, hogy a településeken a jövőben csak élve befogás történhessen - jegyezte meg.
A balatoni szervezet a szakmai javaslatokat összegezve meghatározta azt is - egyhangúlag megszavazott elnökségi határozatában -, kinek milyen felelőssége, szerepe van a vad-probléma enyhítésében. Eszerint: a vadásztársaságoknak a vadállomány túlzott elszaporodása ellen kell tenniük. A vízügy a nádaratás nagyobb területekre történő kiterjesztésével, a vadak lakott területen található életterének szűkítésével segíthetnek. A hegyközségeknek az elhanyagolt szőlők tulajdonosait, az önkormányzatoknak - szükség esetén új helyi rendeltek alkotásával - az elhanyagolt ingatlanok tulajdonosait kell rábírniuk a területik rendbetételére. A lakossággal, üdülőtulajdonosokkal pedig meg kell értetni, miért ne etessék a vadakat, és miért ne nyújtsanak búvóhelyeket számukra - mondta.
A BSz elnöke példákat is említett a polgármesterek visszajelzéseiből. Gyenesdiáson az elmúlt két évben 62 vaddisznót gyűjtöttek be a zagyterekről, Fonyódon az elmúlt másfél évben 20 rókacsapdát helyeztek ki, amivel 46 állatot fogtak be és szállítottak el a vadászok. Balatonőszödön az egyik utcába bejáró szarvas-csapatok okoznak riadalmat és károkat. Révfülöpön 3 őzet, 2 szarvast, 28 vaddisznót gyűjtöttek be az utóbbi időkben. Három dél-nyugat balatoni kistelepülésen a rókák mellett aranysakálok és dolmányos varjak kilövésére is kértek már engedélyt, amelybe a sportvadászok is besegítettek. Örvényesnél a kutyasétáltatás vált veszélyessé bizonyos helyeken a vaddisznók miatt, a közúton járkáló vadak pedig járművekben is okoztak már kárt. Legjellemzőbb vadkár a konyhakertek, gyepek feltúrása, kerítések megrongálása, gyümölcsösök tönkretétele, a termés elpusztítása, hulladékgyűjtők dézsmálása, rongálása.
