Az egyesületnek az MTI-hez szerdán eljuttatott közleménye szerint az egerészölyv-fiókát minden bizonnyal zsákmányként vihették be a parlagi sasok a fészkükbe, mivel azonban sértetlenül maradt és a fészekbe kerülve a sasfiókákhoz hasonlóan élelmet kért a sasszülőktől, azok saját három fiókájukkal együtt tovább etették.
A júniusi ellenőrzés során az egerészölyv-fióka már a fészek környékén repkedett láthatóan egészségesen, míg a három sasfióka a fajra jellemző módon csak júliusban hagyta el a fészket – olvasható a közleményben.
Jelezték, a sasok által nevelt ölyvfiókák esete világszerte nagyon ritkának számít, de nem példa nélküli. Magyarországon az MME nyilvántartása szerint az elmúlt harminc év több mint tízezer sasfészek-ellenőrzése során eddig mindössze hatszor figyeltek meg élő egerészölyv-fiókát parlagisas-fészekben, további öt ilyen eset vált ismertté rétisasokkal összefüggésben.
Azt írták, az egerészölyv Európa leggyakoribb ragadozó madara, Magyarországon is általánosan elterjedt, és változó számban szinte minden élőhelyen megtalálható. A parlagisas-fészkeknél azonosított zsákmányállatok megközelítőleg 1 százaléka egerészölyv, döntő részben fészekből zsákmányolt fióka, így viszonylag gyakori esetnek számít, hogy egerészölyv-fióka kerül a sasfészekbe.
Az ilyen fiókák életben maradási esélye rendkívül csekély, hiszen ehhez komolyabb sérülés nélkül kell megúszniuk a zsákmányolást és a fészekbe szállítást. Emellett a szülőmadarakat valaminek meg is kell zavarnia, hogy ne kezdhessék el rögtön az etetést, valamint a fészektestvéreknek is be kell fogadniuk a jövevényt. Ha mindez bekövetkezik, előfordulhat, hogy a sasfiókákra hasonlító, de kisebb ölyvfiókát is ösztönösen etetni kezdik, és a saját fiókáikkal együtt nevelik és védelmezik a fészekben a sasszülők.
A parlagi sas világszerte veszélyeztetett madárfaj, az európai uniós állomány kétharmada Magyarországon fészkel. A hazai fészkeket minden esztendőben rendszeresen ellenőrzik az MME és a nemzeti parkok szakemberei az 1970-es évek óta – írták a közleményben.