A leghíresebb történet, amelyben egy vadkan áldozatot kívánt, az Zrínyi Miklós hadvezéré. 1664-ben ugyanis végzetes vadkantámadás áldozata lett a hadvezér, író, politikus.

A vadászat önmagában veszélyes lehet, de a vaddisznóról azonnal a nagy és veszélyes agyar sejlik fel, a malacait védelmező anyaállatra is halálos veszedelemként tekintünk.

A valóságban is igaz, hogy a kis vadmalacokat védelmezi az anyjuk, és a tavaszi erdőt járva akár kirándulás közben találkozhatunk az édes csíkos kismalacokkal, de a közelben biztosan ott van az anyjuk is. A kicsinyeit védelmező állat tényleg veszélyt jelenthet. Alapjában véve azonban a vaddisznó nem keresi az ember társaságát. Sőt tart az embertől. Túrázás során leginkább akkor van esély vaddisznókkal találkozni, ha csendben közlekedünk a természetben, akárcsak a vadászok. A hangosabban beszélgető kirándulóknak kisebb az esélye bármilyen vaddal találkozni, és éppen a hangosabb közlekedés, viselkedés miatt van ez így.

A vadkan is csak a szaporodási időszakban lehet agresszívabb, de ez sem azt jelenti, hogy az ember társaságát keresi és provokálja. Véletlen találkozás során is igyekszik minél gyorsabban az embertől eltávolodni.

És még a sebzett kan is így próbál tenni. Sérülésével olyan nyugalmas helyet keres, ahol megpihenhet, sebét hűtheti, tisztán tarthatja. Ha fekvő állatot látunk, ne közelítsünk felé, mert nem lehet tudni, hogy milyen állapotban van. Fenyegetettség során pedig a sebesült állat minden erejét összeszedve is támadhat a menekülés érdekében.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!