A jelentés szerint a Közép- és Kelet-Európában fekvő Duna-Kárpát régió természeti értékeiről ismert, azonban a környezeti bűnözés egyre nagyobb nyomást helyez rá. Az illegális fakitermelés és a vadon élő állatok kereskedelme - az európai és nemzetközi környezetvédelmi jogszabályok ellenére - már a régió biodiverzitását és lakosainak megélhetését fenyegeti. Az Európai Unió egységes belső piaca további kihívásokkal állítja szembe a vadkereskedelem megfékezésére irányuló törekvést, hiszen az áruk szabadon mozoghatnak a 28 tagország között.

Az illegális fakivágás hatására tovább pusztulnak Európa utolsó érintetlen erdei, dacára annak, hogy ezek jelentős része az UNESCO világörökség listáján található. Műholdfelvételek és tanulmányok alátámasztják, hogy a fenntarthatóságra a törvényellenes fakitermelés jelenti az egyik legnagyobb veszélyt - közölte a WWF Magyarország szerdán az MTI-vel.

A Kárpátok erdei Európa legnagyobb, máig fennmaradó barnamedve-, farkas- és hiúzpopulációinak nyújtanak menedéket. Ezeket a fajokat azonban - az uniós, valamint a nemzetközi törvények és egyezmények ellenére - folyamatosan fenyegeti az orvvadászat.

Nem csupán a nagyragadozók vannak kitéve veszélyeknek: a tokfélék utolsó fennmaradt európai populációja a Duna-medencében található, ezt a halfajt ikrájuk illegális gyűjtése sodorta veszélybe. A tokhalak kaviárja ugyanis a feketepiacon ma már eléri a 6000 eurós kilogrammonkénti árat. Egy dunai tokféle már kihalt, míg négy másik a kritikusan veszélyeztetett kategóriába tartozik, és egyes jelentések szerint egyedszámuk továbbra is csökken.

A madarakat sem kíméli az illegális vadászat és begyűjtés: csak a Földközi-tengeri régióban évente mintegy 11-36 millió egyedet ölnek meg vagy fognak el törvényellenesen - Szerbiában például évi 104-163 ezret -, és ez a szám folyamatosan növekszik. A madarakat többek között olyan országok éttermei számára értékesítik, mint Olaszország és Málta.

"Európa utolsó ősi erdei és azok biológiai sokfélesége riasztó ütemben tűnnek el. A Duna a tokhalnak, a világ egyik legősibb és legveszélyeztetettebb halfajának állományát őrzi, az illegális kaviárkereskedelem viszont végleg eltörölheti ezt a fajt, amennyiben nem teszünk azonnali lépéseket - idézi a közlemény Marco Lambertini, a WWF nemzetközi főigazgatója szavait.

A környezeti bűnözés sajnos Magyarországon sem ismeretlen fogalom, bár egyes válfajai - köztük az illegális fakitermelés - szerencsére nem éri el a néhány szomszédos országban tapasztalható mértéket. A nagyragadozók illegális kilövése viszont - amelyre szintén volt néhány példa hazánkban az elmúlt években - veszélyeztetheti ezeknek a természetvédelmi szempontból fontos, védett fajoknak a visszatérését - mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.

A tanulmány szerzői szerint az illegális vadkereskedelem és fakitermelés elleni küzdelem hatékonysága érdekében az egyes országokon belül erősíteni kell az érdekelt felek közti összefogást, valamint az adatmegosztásra és bűnüldözésre irányuló, államok közötti együttműködést. A cél elérése érdekében szükség van a bűnüldöző szervek erőforrásainak növelésére, büntetőeljárási és joghatósági továbbképzésére, hogy emelkedjen a bíróság elé kerülő és jogerős ítélettel záruló esetek száma. Emellett a 2016-ban kiadott, a vadállatok kereskedelme ellen fellépő európai uniós akcióterv végrehajtását mind uniós, mind nemzeti szinten sürgetni kell.

Az ENSZ, a WWF és az Eurac Research környezetvédelmi jelentése ajánlást tesz egy célzott közös akcióprogram létrehozására annak érdekében, hogy elősegítsék és kivitelezzék a szükséges intézkedéseket a természetkárosító bűncselekmények felülvizsgálatához, megakadályozásához és visszaszorításához. Így biztosítanák a régió fenntarthatóságát és biztonságos jövőjét.