A bonni egyezmény résztvevőinek hatnapos konferenciája az országhatárokat átszelő fajoknak jobb védelmet követelve zárult le szombaton. A BBC idézte Bradney Chambert, a szervezet titkárát, aki szerint a konferencia elősegítette egy fontos üzenet közvetítését: a vándorló élővilág jövője szerves része az emberének, ezért mindannyiunk felelőssége cselekedni védelmében. A kormányok emellett elkötelezték magukat, hogy együttműködnek a tengerbe jutó hulladéknak, a zajszennyezésnek és a klímaváltozásnak a vándorló fajokra gyakorolt negatív hatásainak visszaszorításában.

129 ország több mint ezer delegáltja vitatta meg a fajok védelmét az ENSZ környezetvédelmi programja támogatta konferencián. Kína még nem tagja a delegációnak, de a szervezők szerint az ázsiai ország már több előrelépést tett az állatvédelem terén, úgymint elkötelezetten igyekszik berekeszteni az elefántcsont-kereskedelmet és betiltani a veszélyeztetett fajok – például cápák – élelemként felszolgálását kormányzati eseményeken.

A Fülöp-szigetek képviselői a cetcápákért lobbiztak, amelyek turistalátványossággá váltak. Három másik cápafaj is szerepel a listán. Tíz keselyűfaj is elnyerte a különleges védelmet, valamint több jól ismert afrikai emlős is. A zsiráfok például hanyatlóban vannak a kontinensen, a szakemberek szerint alig 90 ezer példány maradt természetes élőhelyén. A kevésbé ismert fajok egy része is védelmet kap, úgymint a Góbi-medve (Ursus arctos gobiensis), amely Mongólia és Kína sivatagos területein él. A szervezők szerint csupán 45 egyed maradt a természetben.