Az Országos Magyar Vadászkamara adatai szerint az 1990-es években még nem ejtettek el egyetlen példányt sem, 2003-ban azonban már 80, 2013-ban pedig 1813 példányt lőttek ki, ennek harmadát Somogy megyében.
Az aranysakál, Magyarországon a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 58. § bekezdése alapján egyéni és társas vadászatok során, sörétes és golyós fegyverrel is vadászható dúvadféle. Vadászati idénye az év egészére kiterjed.
A bama.hu megkeresésére adott interjút Gondos Gyula, a Baranya Megyei Vadászkamara titkára:
– Tény, hogy néhány év alatt nagyon felszaporodott az állomány, s már szinte mindenütt megtalálhatók az aranysakálok – mondta Gondos Gyula, a Baranya Megyei Vadászkamara titkára.
A legelők, parlag területek, bozótosok, nádasok jellemezte területeket meghódító sakál jellemzően rágcsálókon, egereken és pockokon, kisebb madarakon, puhatestűeken él, de a gyümölcsöt sem veti meg. Sőt, a vadászok szerint a vadakat sem. Őzgidák, szarvasborjak, vadmalacok is áldozatául eshetnek.
– Éves szinten már több tízmilliós kárt tesznek a vadállományban. Az aranysakálok sokkal rafináltabbak a rókánál, például a vadmalacokat úgy ejtik el, hogy az anyakoca figyelmét néhány példány leköti, mások pedig levadásszák az így őrizetlenül maradt prédát – mondta Gondos Gyula.
Egyes állattartók szerint a nádi farkasok a háztáji állományban is kárt tesznek, ezt azonban Gondos Gyula nem hiszi.
– A sakálok rendkívül óvatosak, messze elkerülik az embert, így nem valószínű, hogy baromfiudvarba merészkedjenek. Miután könnyen összetéveszthetők a rókákkal, elképzelhető, hogy nem sakált, hanem rókát láttak.
A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságán azt közölték, a vadászatra jogosultak becsült adatai alapján mintegy kétezer egyed él a megyében. Baranyában a hatvanhat vadászatra jogosult társaság évente mintegy ötszáz példányt ejt el.- írja a hvg.hu