Jump to content

Vadászok feladata a sertéspestis megelőzésében és felismerésében

2017. 01. 13. 11:33

Afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatták ki Magyarországhoz közel, a kárpátaljai Nagyszőlősön. A betegség az emberre nézve nem, ugyanakkor a sertésekre, vaddisznókra rendkívül veszélyes, nem gyógyítható. Hazánkban eddig még sohasem jelent meg ez a vírus, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felhívja az állattartók, a vadászok és a lakosság figyelmét a megelőzés fontosságára.

Ez az első eset, hogy Kárpátalján megjelent a betegség. A helyi hatóságok a fertőzött nagyszőlősi gazdaságot 40 napra állategészségügyi zárlat alá helyezték, az állományt (négy vaddisznót és hat malacot) felszámolták és az elhullott állatok tetemeivel együtt elégették. A hatóságok szerint a fertőzési gócot lokalizálták, így az nem jelent további veszélyt. Egyúttal 20 kilométeres körzetben elrendelték az összes házi sertés állatorvosi vizsgálatát. A megfigyelési körzet Magyarország és Románia területére is átnyúlik.

A VADÁSZATRA JOGOSULT TÁRSASÁGOK ÉS A VADÁSZOK FELADATAI AZ ASP MEGELŐZÉSÉBEN ÉS KORAI FELISMERÉSÉBEN

l. A vaddisznók között észlelt tömeges megbetegedést vagy elhullást be kell jelenteni a megyei vadászati hatóságnak és a vadászterület helye szerint illetékes járási főállatorvosi hivatalnak (az ASP és KSP betegségekre irányuló laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokhoz szükséges mintavételek egyeztetése céljából).

2. Az országúton elütött vaddisznókból szintén kötelező a mintavétel (lépdarab, mandulák) az ASP és KSP betegségekre irányuló laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokhoz.

3. A vadászterületen ne szórjanak szét olyan hulladékot, amely állati eredetű élelmiszerek maradékát is tartalmazza.

4. Aki saját udvarában házisertéseket is tart, minden vadászatot követően cserélje le ruházatát és lábbelijét, mielőtt sertései itatásához vagy etetéséhez fogna.

5. Sertéstartó udvarokban szabad vadászterületről befogott vaddisznókat elhelyezni tilos!

6. Vadaskertekben, vadasparkokban, vadfarmokon vaddisznók között tapasztalt megbetegedéseket, elhullásokat be kell jelenteni a területileg illetékes járási főállatorvosi hivatalnak.

7. Az ASP-vel fertőzött országokból érkező vendégvadászokat kérjék meg arra, hogy ne hozzanak magukkal sertés- vagy vaddisznóhúsból készült élelmiszereket.

8. Nagyüzemi/nagy létszámú sertéstartó telepen dolgozó vadászok a munkakezdés előtt tájékoztassák a telepvezetőt arról, ha előzőleg olyan vadászaton vettek részt, ahol a vaddisznók zsigerelésekor vagy egyéb jelek alapján felmerült fertőző betegség gyanúja.

9. Mérjék fel a vadászterületen élő vaddisznókondákat, azok létszámát és mozgását, mert egyes kondák „eltűnése”, kipusztulása az ASP első jele lehet.

10. Vezessenek pontos nyilvántartást az etetőhelyekről és a természetes vízfolyásokról, itatóhelyekről is. Ezek rendszeres ellenőrzése fontos járványügyi információkkal szolgálhat.

11. A vaddisznók zárt területre való vásárlását vagy szabad vadászterületre történő kihelyezését előzetesen jelentsék be az illetékes járási főállatorvosi hivatalnak is.

12. A megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző hatóság által kiadott határozatnak megfelelően a vadászatra jogosultak minden vadászati évben teljesítsék a KSP monitoring programban rájuk eső mintaszámot. Minden esetben a szívből (vagy ha ez nem lehetséges valamely nagyobb érből) vegyenek véralvadékot, továbbá mandulaminta vételéről se feledkezzenek el. A mintákat megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző hatóság által előírtak szerint adják le. A KSP-monitoring program során nyert mintákból a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága az ASP felderítésre irányuló vizsgálatokat is elvégzi, ha azt az Európai Unió vagy a szomszédos harmadik országok járványügyi helyzete indokolja.

(Forrás: NÉBIH / Kép forrása: google)