Mi a helyzet Magyarországon?

Egy tavaly decemberi jelentés szerint Magyarországon hat megyében, harmincegy településen azonosították a kórokozót, de a madárinfluenza további terjedésére lehet számítani, különösen hogy más országokban, így Ausztriában, Lengyelországban és Németországban is felütötte fejét a vész. Az előző járványokhoz hasonlóan valószínűleg vonuló vadmadarak terjesztik a vírust.

Svédországban is kimutatták egy baromfiállományban a vírust. Svájci vadmadarak esetében és egy olaszországi állomány esetében is fertőzöttséget jelentettek. Franciaország újabb eseteket jelentett, Lengyelországban már baromfiállományban is azonosították a betegséget. Az Egyesült Királyság harminc napra megelőző intézkedéseket vezetett be a Brit-sziget teljes területén. Az ukrán és orosz madárinfluenza-kitörések miatt az EU importtilalmat vezetett be az Ukrajnából és Oroszországból származó baromfihús és a baromfi-eredetű anyagot tartalmazó állati melléktermékek vonatkozásában. Szerbiában egy hattyúban mutatták ki a vírust, továbbá Romániában is azonosították vadmadarakban a betegséget.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete figyelemmel kíséri az erősen fertőző H5N8 madárinfluenza vírus terjedését. Magyarországon eddig leginkább a nagyobb, víziszárnyas telepeken bukkant fel, de azonosították már kisebb, háztáji gazdaságban is.

Mit kell tudni a madárinfluenzáról?

A madárinfluenza házi- és vadon élő madarak betegsége. A kórokozó influenza vírus változékonysága miatt kialakulhat a vírusnak olyan változata, mely embereket is képes megbetegíteni. Európában azonban ennek csekély az esélye az állatokkal való szoros kontaktust kerülő állattartási gyakorlat és a baromfiból származó termékek fogyasztási szokásai miatt.

A madárinfluenza vírusa az Orthomyxovírusok családjába tartozik, azon belül is az A típusba. A madárinfluenza vírustörzsek megbetegítő képességük alapján két nagy csoportba (alacsony és magas patogenitású) sorolhatóak. A vírus, hasonlóan a többi influenzavírushoz, genetikailag változékony, a felületén lévő fehérjekomponensek (H és N antigének) különböző módon variálódhatnak, a legerősebb megbetegítő képessége a H5 és H7 altípusoknak van. A tünetek sokfélesége, bizonyos esetekben jellegtelensége miatt a betegség megállapításához speciális, a vírust vagy annak töredékeit kimutató laboratóriumi vizsgálatokra van szükség.

Milyen tünetei vannak?

Vadmadarak sokszor tünetmentesek maradnak, a házimadarak esetében a klinikai tünetek különfélék lehetnek: függenek a vírus megbetegítő képességétől, a madár fajától, korától, meglévő betegségeitől, tartási körülményeiktől. Kezdeti tünet lehet az étvágytalanság, a folyadékfelvétel  csökkenése és a viszonylag kismértékű elhullás. Más esetben hirtelen, akár előzetes tünetek nélküli, vagy általános tüneteket követő (bágyadtság, étvágytalanság, borzolt tollazat) magas elhullási arány tapasztalható. Ha az elhullási arány egy héten belül eléri a 3%-ot, a takarmány/ivóvízfelvétel 20%-nál nagyobb mértékben csökken, vagy a tojástermelés visszaesése két napnál tovább meghaladja az 5%‑ot, azt haladéktalanul jelenteni kell a hatósági állatorvosnak.