A sárgafejű királyka alig 5 gramm, de van, amikor még ezt a súlyt sem éri el. Tündéri, és, ha szerencsések vagyunk, elég közel kerülhetünk hozzá, hiszen barátkozós természetű.
A kis rovarevő rövidtávú vonuló, de vannak egyedek, melyek a téli hidegekben is kitartanak élőhelyükön. Ilyenkor pókokat, és rovarmaradványokat vadászik. Annyira kicsi és vékony a királyka csőre, hogy nem tudja még az apróbb magokat sem feltörni.
A városi környezetben ritkábban látható, inkább kedvenc környezetében, lucfenyvesek mélyén keresgél eledel után. Egész évben találkozhatunk a kis sárga sapkással, de március-áprilisban és szeptember-októberben sokkal gyakrabban láthatjuk.
Évente kétszer költ, a fiókák alig 7 naposak, amikor az anya elhagyja a fészkét, és egy másik “lakosztályba” költözik, hogy a második rendet is kiköltse. Ez idő alatt a hím gondoskodik az első fészekaljról.
Egy fészekaljban 7-11 tojás van, ezeket a tojó mindig egyedül költi ki.
A novemberi hónap a vadászat szerelmesei számára különleges időszakot jelent, hiszen a természet ebben a hónapban nyújtja a legszebb és egyben legnehezebb környezetet a vadászkalandokhoz. A hűvös, esős napok, az
Az őszi és téli hónapok a vadászat szerelmesei számára különösen izgalmas időszakot jelentenek. Ilyenkor a természet változásai nemcsak a vadak mozgását, de a vadászok stratégiáit is befolyásolják. A hidegebb hónapok
November a vadászeszmény egyik legfontosabb hónapja, amikor a természet lassan felkészül a téli nyugalomra, a vadállatok pedig sűrűbb bundával és változó viselkedéssel keresnek menedéket.
Az alföldi őzállomány jelentős csökkenése komoly aggodalmat okoz a vadgazdálkodásban, különösen a gidák egyedszámának visszaesése miatt. Hrabovszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének elnöke és Földvári Attila,
