Jump to content

Mentőakciót szerveznek a hópárducok megmaradásáért

2017. 02. 06. 14:45

A WWF által készített akcióterv szerint, amelyből mind a tizenkét állam kiveszi a részét, ahol hópárducok élnek, 2020-ig legalább száz ivarérett korban lévő egyednek egy közös területen kell élnie.

A hópárduc (Uncia uncia) vagy más néven irbisz a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a macskafélék (Felidae) családjába tartozó Uncia nem egyetlen faja. A hópárduc a legmagasabban élő macskaféle. Nyáron felhúzódik a 3500–6000 m körüli fennsíkokra és sziklás magashegyekre, télire 2000 m környékére költözik le. Vadászterülete 10–40 km².

Általában alkonyatkor vagy éjszaka indul vadászni. Étrendjébe főként a hegyvidékeken élő vadjuhok, szarvasfélék és vadkecskék, valamint vaddisznók tartoznak, de megtámad bármilyen állatot, amit csak el tud ejteni, még akkor is, ha akár háromszor is nagyobb nála. Szükség esetén megeszi a madarakat és a rágcsálókat, sőt, a háziállatokat (jakborjakat, birkákat, kecskéket) is. A Himalájában jellemző zsákmányállatai a sörényes tahr (vadkecske) és a bharal (kék vadjuh). A prédát akár hosszabb távon is követve becserkészi, majd egyetlen csapással teszi ártalmatlanná. Akár 16 méteres távolságot is képes átugrani, ez a teljesítmény egyedülálló a macskafélék között.

Többnyire magányosan él. A párzási időszak januártól március közepéig tart. A terhesség körülbelül 100 napos. Az anya barlangban vagy a sziklák közt szüli meg és egyedül neveli fel 2–3 (ritkán akár 7) kölykét. Teje ötször zsírosabb a tehénénél, így biztosít kicsinyeinek elegendő energiát a hideg ellen. Egyedisége, hogy az egyetlen nagymacska, mely a saját bundáját is felhasználja utódai alvóhelyének szigetelésére. Általában 10–12 évig él, de fogságban a 21 éves kort is megérheti.

Évente több száz hópárducot ölnek le a bosszúálló állattenyésztők

Évente több száz hópárduccal végeznek az orvvadászok és a jószágaik elragadásáért bosszút álló állattenyésztők Ázsiában - derült ki a vadállat-kereskedelmet megfigyelő TRAFFIC hálózat jelentéséből.

Mivel a hópárduc könnyedén végez a nála akár háromszor nagyobb súlyú állatokkal, gyakran ragad el jószágokat, aminek megtorlásaként az állattenyésztők leölik a nagymacskákat.

A jelentés szerint az esetek mindössze 21 százalékában ejtették el az állatokat kifejezetten azért, hogy eladják a testrészeiket. Ugyanakkor gyakran az állattenyésztők is megpróbálkoznak a tetemek értékesítésével, hogy kárpótolják magukat a veszteségeikért.

A szakemberek szerint félő, hogy a hópárducok bundájának, karmainak és fogainak illegális kereskedelme az internetre költözik, hogy kikerülje a törvényi szabályozást. Az állatok testrészeinek gyógyító hatást tulajdonítanak.

Akciótervet készített a WWF a hópárducok megmenésére

Az akcióterv szerint, amelyből mind a tizenkét állam kiveszi a részét, ahol hópárducok (Panthera uncia) élnek, 2020-ig legalább száz ivarérett korban lévő egyednek egy közös területen kell élnie – közölte a WWF.

A vadmacskák kutatását és megfigyelését a legmodernebb technológiák segítségével fogják végezni. Georg Scattolin, az osztrák WWF fajvédelmi szakembere szerint kiemelt fontosságú a konfliktusok megakadályozása és a határokon átívelő közös munka az állatok védelmének javítása érdekében. Hozzátette: a vadorzást is jelentős mértékben csökkenteni kell. Katmanduban január közepén konferenciát tartottak a kihalástól fenyegetett vadmacska megmentéséről. A nepáli hópárducmentőakciót a WWF technikailag és anyagilag is támogatja. A projektet és a védelmi intézkedéseket szakértők és politikai felelősök bevonásával dolgozták ki.

(Forrás: wikipedia.hu; mti.hu; vadaszideny.hu; kép: wikipedia.hu)