Nagyon fertőző
A CWD – hasonlóan a Creutzfeldt–Jakob-szindrómához (CJD) – egy prionbetegség. A prionok fehérjetermészetű fertőző ágensek, a gazda fehérjéit alakítják át. Az átalakított fehérjék térszerkezete megváltozik, ezután az adott fehérje nem képes ellátni a testben végzett feladatait, ehelyett további fehérjéket alakít prionná, a fertőzés pedig futótűzként terjed. A hibás szerkezetű fehérjék felgyülemlenek az agyban, valamint a többi szövetekben, és koordinációs problémákat, viselkedészavart, kóros fogyást idéznek elő. A CWD ellen egyelőre nincs sem gyógyszer, sem oltóanyag, így az áldozatra biztos pusztulás vár.
Nem tudják, hogyan került Norvégiába
Az Európában megfertőződött rénszarvasra véletlenül találtak rá. A kutatók eredetileg egy dél-norvégiai szarvascsordát követtek nyomon helikopterrel, hogy egyes példányokat befogjanak, és nyomkövető nyakörvvel lássák el őket. Amikor a szakemberek leszálltak, egy nehezen mozgó példányra bukkantak, amely rövidesen el is pusztult. Az állatot felboncolták, majd a tetemből vett szövetmintákat részletesen megvizsgálták. Az eredmények alapján megerősítették a CWD-fertőzést.
Hogy miként került a kór Európába, azon belül is Norvégia elszigetelt részére, egyelőre rejtély. Glenn Telling szakértő szerint, ha a CWD valahol megveti a lábát, akkor csak nagyon nehezen lehet onnan kisöpörni.
Forrás: Origo, vadaszmester.hu; kép forrása: freeImages.com
Veszélyes állatbetegség jelent meg Európában
Egy vadon élő norvégiai rénszarvasnál diagnosztizálták a krónikus sorvadásos betegséget (CWD) idén áprilisban. A CWD elsősorban szarvasokat, vapitiket (Cervus canadensis) és jávorszarvasokat (Alces alces) betegít meg, és eddig kizárólag Észak-Amerikában és Dél-Koreában fordult elő, most azonban Európában is felütötte fejét a kór. A kutatók szerint az egyik kulcskérdés most az, hogy elszigetelt esetről van-e szó, vagy a fertőzés szétterjedt az öreg kontinensen, csak eddig senki nem vette észre?
